A DEBRECENI NAGYTEMPLOM,
A NAGYTEMPLOMI GYÜLEKEZET

Debrecen szívében a város és a református magyarság jelképe a kétszarvú templom. Mûveltséget, jellemet, hagyományt, az örökkévalóság távlatait és a nemzet sorsát ölelik egységbe fehér bolthajtásai. Hátterében ott világol a széphírû Kollégium és a Huszár Gál óta máig tevékeny sajtó. Ilyen magyar református város nem volt több, és ilyen templom sem. Tûzbõl kimentett üszög, az el nem hamvadt hit és az újjáéledõ reménység bástyája. Az Árpád-kor alapozta, mikor a pusztai város kiemelkedett környezetébõl, és messze vidékek útjai futottak össze vásárain. Mohácsot túlélték az András-templom gótikus ívei, de a rettenetes tûz 1564-ben a középkori orgonát, a szerkönyveket, toronyórát és a város nagyobb felét elhamvasztotta. A török engedelmét Bethlen Gábor csak 1628-ra nyerte meg, hogy újjáépülhessen a szentegyház. A Rákócziak ágyúból öntött ajándék harangjának mélységes kongását 1648-tól süvegelték, a Veres-toronyból hívogatott. Az újjáéledt katedrálist is elemésztették a lángok. A hajdani alapokon formált mai templom mintája a mintegy református nemzeti stílusul elfogadott klasszicizmusnak, számos múlt századi templom építészeti és szellemi példaképe. A templom nevezetességei közül kiemelkedik az 1838-ban készült és 1995/96-ban újjáépített mûemlék orgona, mely az ország második legnagyobb mechanikus orgonája.

A Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség története az 1550-es évek második felétõl követhetõ nyomon, amikor megszilárdult a svájci reformáció a városban. A jelenleg mintegy tízezer lelket számláló, a város és a Tiszántúl központjában élõ gyülekezet szolgálatának hatósugara, és jelentõsége messze túl terjed a szûkebb pátria területén.

Küldetésének tudata segíti az egyházközséget abban, hogy a modern élet újabb és újabb kihívásaira szüntelen keresse és megtalálja a szükséges válaszokat, megoldásokat. 1991-ben megalapított a gyülekezet az Immánuel Otthont azzal a céllal, hogy halmozottan sérült gyermekeknek és fiataloknak teljeskörû segítséget nyújtson. Jelenleg 40 gondozottja van az intézetnek, akiknek óvodai és iskolai oktatást biztosít és munkaterápiás foglalkozást tart.

1995. januárjától mûködik az egyházközség Nyitott Ajtó Otthona. Ez a segítõ intézmény mûködésével a társadalom perifériájára szorult emberek - elszegényedettek, otthontalanok, börtönbõl szabadultak, munkanélküliek, sokgyermekes egyedülállók, nyugdíjasok, rokkant nyugdíjasok - részére kíván támogatást nyújtani. A segítségnyújtás fõleg arra irányul, hogy a rászorulók valamilyen testi-lelki megoldást találjanak kiszolgáltatott helyzetükben, s átmeneti nehézségeiket leküzdve sikerrel folytassák életüket.

A Nagytemplomi Könyvesbolt az elsõ vidéki protestáns könyvesbolt, amely a kereskedelmi tevékenységen túl missziói, kultúra-, mûveltség közvetítõ szolgálatot is végez a város, a Tiszántúl lakossága, sõt a határokontúli, fõként erdélyi reformátusság körében.

A gyülekezet névadó Nagytemploma - miközben az egyházi ünnepek, társadalmi évfordulók és a mindennapos gyülekezeti élet otthona - számos egyház- és nemzettörténeti, sõt ökumenikus szempontból is kiemelkedõ eseménynek a színhelye. 1849. április 14-én Kossuth Lajos itt hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot. /Ennek emlékét õrzi a templomban látható Kossuth szék/. 1967-ben itt ünnepelte meg a magyar református egyház fennállásának 400. évfordulóját. 1991-ben a Magyar Reformátusok II.Világtalálkozójának és II. János Pál pápa történelmi jelentõségû látogatásának volt a színhelye. Jelenleg pedig arra készül, hogy a Református Világszövetség 23. Nagygyûlése eseményeinek adjon otthont falai között.

Épült 1805-1825. Péchy Mihály tervei szerint.
Méretei: a középkori alapfalokon álló fõhajó hossza 55 m, szélessége 15 m. A déli kereszthajó 38 m hosszú, 14 m széles, a torony magassága 61 m. Az ülõhelyek száma 3000 körül van.