Szeretettel köszöntöm a Református Kollégium Gimnáziuma tanévzáró ünnepségünk valamennyi résztvevőjét.

Köszöntöm Derencsényi István Esperes Urat, aki a fenntartó Tiszántúli Református Egyházkerületet képviseli, s külön köszönjük, hogy vállalta az igeszolgálatot istentiszteletünkön.

Rendkívül gazdag, eredményekben bővelkedő tanévet zártunk, de voltak gondjaink és problémáink is. Különösen komoly gondot okozott a hat évfolyamos tagozat megfelelő elhelyezése. A gimnáziumi épület legfelső emeletén, sokszor igen szűkös körülmények között tanulók néha fegyelmezhetetlenné váltak, hiányzott a megfelelő mozgástér. Reménységünk szerint ez a kérdés a következő tanévtől véglegesen megoldódik.

Tanulmányi téren a végletesség jellemezte iskolánkat. Soha nem értünk még el például ilyen jó helyezést az országos rangsorban az egyetemi-főiskolai felvételi eredmények alapján mint most. A 85%-os felvételi arány az ország középiskolái közül a 24. helyet jelentette számunkra a gimnáziumok rangsorában úgy, hogy ebben még mindig nem szerepelnek a Theológiára felvételt nyert diákok. Mint a későbbiekben hallható lesz, igen sok a kitűnő és jeles tanulók száma, s a különböző tanulmányi versenyeken igen szép eredményeket értek el diákjaink. Az is tény ugyanakkor, hogy régen volt ennyi bukás, esetenként több tárgyból is diákjaink között, s többen voltak olyanok is, akik tanulmányi eredménytelenségük láttán a tanév végén önként választottak más iskolát. Ezek a tények alapos pedagógiai vizsgálatot, meggondolást követelnek, s ezt a Nevelőtestületünk meg is fogja tenni.

Az előbb ismertetett végletesség azonban már is fölveti az újra meg újra visszatérő kérdést: Milyen iskola kíván lenni a Református Kollégium Gimnáziuma? A választ már sok helyen, különböző formában megfogalmaztuk, de most újra hangsúlyozni szeretném: Nem kívánunk “elitiskola” lenni abban az értelemben, hogy egyetlen értékmérőként a versenyeredményeket, iskolai átlagokat és felvételi statisztikákat tartanánk lényegesnek. Mégis meg kívánjuk különböztetni magunkat más iskoláktól, nem előkelő elzárkózással, hanem plusz feladatok felvállalásával. Felvételi eljárásunk során ezért igyekszünk a jelentkezők motivációját, egyházi hátterét, lelkiségét legalább annyira megismerni, mint tudását és képességeit. Arra törekszünk, hogy a napi tanulás mellett jusson idő az iskolai közösségi élet különböző formáinak kialakítására, fejlesztésére, a tanulóknak a világról és önmagukról alkotott képének formálására. A nagyon gyenge tanulmányi teljesítmények mögött vagy igen gyenge képességek, vagy az iskola szellemiségével, céljaival, értékrendjével szembeni tudatos ellenállás rejlik. Vannak esetek, amikor a közösség és az érintett tanuló érdeke is azt kívánja, hogy más jellegű intézményben folytassa tanulmányait.

A mögöttünk lévő tanév a Millennium éve, iskolánk egészen kivételes rendezvénnyel ünnepelte államalapításunk 1000. és a keresztyénség születésének 2000. évfordulóját. A Kollégium Diákjainak I. Világtalálkozója rendkívüli nagyságrendjével, programjainak színvonalával és sokrétűségével messze túlszárnyalta egy szokásos iskolai rendezvény kereteit. A rendezvény részletes értékelése még hátravan, de mind a résztvevők visszajelzéseiből, mind a helyi és országos médiából igen pozitív vélemény tükröződik. Sajnos, hogy vidéki diákjaink egy része, elszállásolási problémák miatt nem vehetett részt ezen az alkalmon, de nyugodt szívvel állíthatom: Rendező és szereplő tanáraink és diákjaink óriási munkát végeztek, s csodálatosan megállták helyüket a legkritikusabb helyzetekben is. Diákjaink segítőkészsége, udvariassága, kitartása, felkészültsége igen sok vendég elismerését és dicséretét váltotta ki. Iskolánk és a Kollégium vezetése nevében köszönöm a szervezésben és rendezésben résztvevő valamennyi Kollégámnak, dolgozónknak és diákunknak az odaszánást, a türelmet, a lelkesedést, a sikeres lebonyolítást. Legyünk büszkék arra, hogy a Gimnázium volt a Kollégium tagozatai közül az, amely a rendezés és szervezés, valamint program összeállítás tekintélyes részét vállalta, s feladatát maradéktalanul teljesítette. Természetesen, egy ilyen program során is vannak könnyebb és nehezebb feladatok, kisebb és nagyobb felelőséggel járó megbízások. Azoknak a tanárainknak és diákjainknak, akik az átlagosnál jóval több feladatot vállaltak és végeztek el, szeretnénk a következő tanév elején külön jutalomban is részesíteni, ez azonban egyelőre maradjon titok.

A Világtalálkozó megmutatta azt, hogy micsoda erő rejlik iskolánk folyamatosságában, hogy az egymás után következő generációk valóban egymás tapasztalataira támaszkodhatnak. Élő iskolatörténet volt az, ami szemünk előtt lejátszódott, és különösen megható volt, hogy nem csak az eminens egykori diákok, hanem a problémás, sőt eltanácsolt tanulók is arról vallottak, milyen sokat jelentett és jelent nekik ez az iskola. A Világtalálkozó másik tapasztalata az volt, hogy szükségesek a nagy, sokszor erőnkön felüli feladatok, vállalások, mert ezek kovácsolhatnak össze egy közösséget, mozgósíthatnak együtt diákot és tanárt, s hozhatnak elő olyan tálentumokat, amelyek a normális iskolai menetben rejtve maradnak. Felhívom a figyelmet arra, hogy a Duna TV a tervek szerint július 2-án vetíti a találkozóról készült összefoglaló filmet, jó lenne, ha minél többen láthatnák ezt nem csak iskolánk tanulói közül, hanem szélesebb körben is.

Beszédem végén most jó pihenést és nyaralást illene kívánnom, de az élet nem ilyen egyszerű, mert igen komoly feladatok várnak ránk a nyár folyamán is. Iskolánk számára ez a tanévzáró ugyanis nem csak egy tanévnek a lezárása, hanem egy korszaknak a befejezése és egy új korszak kezdete is. Ősztől ugyanis a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma két épületben, két helyütt működik majd, s ezzel a lépéssel megindul egy olyan folyamat, amelynek végén reménységünk szerint újra két önálló Református Gimnázium lesz a kálvinista Rómában.

Ezen a helyen jelentem be, hogy a Gimnázium Igazgatótanácsa úgy döntött, hogy a 2000/2001. tanévtől a hat évfolyamos osztályokat önálló tagintézményként a visszakapott “Dóczi”Gimnázium épületében helyezi el. Az intézmény vezetésével Kunszabóné Dancs Edit igazgatóhelyettesnőt bízta meg. Az ő eddigi igazgatóhelyettesi munkakörét Varga Jánosné Baranyai Gabriella tanárnő veszi át. Mindkettőjük munkájára Isten áldását kérem Nevelőtestületünk és iskolánk egész közössége nevében.

Tanárainknak és diákjainknak megköszönöm egész évi munkájukat, fáradozásukat, s az 1999/2000-es tanévet, iskolánk 462. tanévét bezárom.

Győri József

igazgató